Mit is jelent a megkésett beszédfejlődés és mit tehetsz te anyaként?
Szeretettel köszöntelek, Hamar-Szelényi Éva, logopédus vagyok. Azért készítettem el ezt az összefoglaló útmutatót, hogy megismerhesd a megkésett beszédfejlődés – mint hivatalos diagnózis – fogalmát, kialakulásának okait, tüneteit, valamint a kivizsgálás menetét. Hogy megértsd, mit tehetsz te anyaként és tudd milyen is egy megkésett beszédfejlődés terápia és annak hatása, vagy a kimenetele, prognózisa.
Minden tekintetben igyekeztem, hogy hatékony lehessen ez az útmutató, hogy gyorsan jól érthető, de egyben hiteles információkhoz juthass. Ha mégis elakadnál, vagy úgy érzed segítségre van szükségetek, ne késlekedj és keress fel, hogy személyre szabottan segíthessek nektek.
Megkésett beszédfejlődés okai
Az okokat kutatva kizárhatjuk a halláskárosodást vagy az értelmi fogyatékosságot, ugyanis ezek más összetételűek, mint a megkésett beszédfejlődés.
A pszichikai eredetű némaság (mutizmus) vagy valamilyen neurológiai elváltozás sem tartozik e beszédfejlődés zavarába.
Genetikai okok (a beszédelsajátításért felelős gének – jelenlegi kutatások tárgya –), különböző ártalmak következtében létrejött idegrendszeri, érzékszervi és perifériális beszédszervi károsodások, kóros beszédgyengeség.
Mindemellett okok lehetnek az esetlegesen kisgyermekkorban elszenvedett agysérülések, szülési rendellenességek, méhen belüli ártalmak.
Sokszor azonban e kórkép oka az elhanyagoltság, hospitalizmus (hosszas kórházi vagy intézményi tartózkodás) rossz beszéd példa, dekoncentráció*, beszédmozgások zavara. *dekoncentráció: Az összpontosításra való képtelenség; szétszórtság, figyelmetlenség.
Tehát a megkésett beszédfejlődést Seeman szerint a következőképpen oszthatjuk fel:
1. Egyszerű megkésett beszédfejlődés: a csekély szókincs, ami a közvetlen környezetnek a tagjai, vagy fontos tárgyainak erősen pöszén, egy-két szótagra lerövidített szó szintjén jelenik meg. Kizárva a szomatikus (testi) és a lelki károsodásokat. A beszédmegértés jól fejlett.
2. Csökkentett beszédkésztetés a beszédszervek rendellenessége miatt: Késleltethetik, de nem akadályozzák a beszédfejlődést. A kevésbé mozgékony nyelvet (sokszor hiszik lenőtt nyelvféknek).
3. Csökkentett beszédkésztetés elhanyagoltság következtében: A hospitalizációra, izolációra a szakirodalom rengeteg esetet gyűjtött össze (pl. Maugli – Kilpling író története, Kamala és Amala – Singh talált rájuk, akik a dzsungelben nőttek fel, állati módon éltek, táplálkoztak, s beszédük is megrekedt (csak Amala maradt életben), mikor Singh magához vette őket. Amala 16 évesen halt meg, de még ekkor is csak 4-5 éves gyermek szintjén volt a beszédfejlődése.
Sajnálatos módon nemcsak a természetben rekedt embergyerekek esetét ismerjük, akik beszédfejlődése az elhanyagoltság, izolálása miatt megrekedt egy alacsony szinten. (pl.: Davis beszámolója egy 6 éves csűrben „nevelt” kislányról, aki 6 évesen került nevelőszülőkhöz és gyógypedagógiai iskolába, de sosem tanult meg beszélni.
A környezet ezen esetekben nem nyújtott utánzásra alkalmas példát, ösztönző erőt.
Pieron kiemelt egy kb. két éves kislányt egy primitív perui törzsből, és Európába hozta, az ő beszédfejlődése remekül fejlődött, több nyelv elsajátításáig. Ez is azt bizonyítja, hogy az agyi plaszticitás fiatal korban még segíthet a beszéd elsajátításában, de később azonban már nem.
Egy gyermek, mely egy fejlett társadalomba kerül, és egy anya gondozza, neveli, szereti a következő tényezők segítik a beszédfejlődésének a kialakítását: anya és a gyermek közötti személyes kapcsolat, köztük állandó kommunikáció van. Továbbá felnőttel való kapcsolat, megszólítások, tárgyak megnevezése, szükségleteink kifejezése, tudásvágy kielégítése. S persze különbség (vagy hasonlóság van az iker gyerekek, vagy) az egyes családok gyermekei között, vagy egy családban és egy intézetben nevelkedő gyermek beszédfejlődése között.
Azt bizonyították, hogy a korlátozott és gyér kapcsolat a felnőtt környezettel a nyelvi fejlődés elmaradását okozza, az pedig fokozza az elszigetelődést, amely gátlólag hat az értelmi fejlődésre is.
(Hetzer és Reindorf kutatásai, Schenk és Danzinger kísérlete, Milner vizsgálata, E. Day ikerpárok vizsgálata, René Zazzo ikervizsgálata)
4. Csökkentett beszédkésztetés súlyos testi ashémia következtében: 2 kg-nál kisebb testsúllyal született csecsemők, súlyos bélműködéses zavarok (enterokolitis) és az ezzel járó kiszáradásos állapot esetében gyakori a megkésett beszédfejlődés. A beszédértés ez esetben is jó. A pontos összefüggés jelenleg még nem tisztázott, de biztosan közrejátszik a táplálkozási ártalom.
5. Konstitucionálisan megkésett beszédfejlődés Seeman megfigyelései, mely szerint a megkésett beszédfejlődésű gyermekek rendellenes fekvésben születtek. Statikus zavarok, paradox vestibularis reakciók, izomkoordinációs zavarok, ügyetlenség, általános motoros fejletlenség jellemezte őket.
6. Csökkentett beszédkésztetés hallászavar következtében: a kis fokú nagyothallás gyakran elkerüli a környezet figyelmét, s ezért késik a beszéd kialakítása.
Megkésett beszédfejlődés tünetei
A csökkent beszédkészség, vagyis a kevesebb gagyogás, vagy annak egyhangúsága, sivársága, a hangképzés nem változatos, a környezet hangjaira gyakran nem reagál.
A beszédfejlődés megrekedése: Az általános szavakat (pl.: papa, mama) megfelelő időben mondják, de ezután megreked a fejlődés, egy szinten marad, s csupán a harmadik életév végén kezd el gyarapodni a szókincsük (de 4-5 évesen egy 2 éves szintjén van).
Luchsinger
- veleszületett beszédgyengeségről számol be, amelyben a gyereket agrammatizmus, olvasás gyengeség, hadarás, pöszeség, írásgyengeség, lelki süketség (akustikus agnozia), dallamsüketség, dadogás jellemezheti.
- Gyengébbek a motoros készségek teljesítésében.
- Statikus fejlődésük (ülés, állás, járás) lassú, megkésett.
- Merev tartás, ügyetlen mozgás; akadozó, bizonytalan beszéd; artikulációs renyheség jellemzi őket.
- Szócsonkítások és makacs, univerzális pöszeség figyelhető meg ezen gyermekeknél.
- Agrammatizmus (nyelvtan mentes) jellemzi a beszédüket, s gyakori a balkezesség és az amuzikalitás. (nincs zeneisége, dallamossága).
- Viszont megfigyelhető egy-két kiemelkedő tulajdonságuk is, pl. matematikában.
Megkésett beszédfejlődés vizsgálata
Seeman szerint óvakodnunk kell attól, hogy első, felületes benyomásunk alapján véleményt mondjunk. A vizsgálatokat tervszerűen kell végrehajtani.
- Meg kell figyelni, hogy nem sérültek-e az agyi beszédközpontok?
- Meg kell vizsgálni a gyermek hallását, intelligenciáját, általános, neurológiai, mentális, pszichés érettségét is.
- A gyermeket meg kell figyelni egy megszokott, „védett” környezetben, a családtagokkal folytatott kommunikálása közben.
- Organikusan meg kell vizsgáltatni a beszédszerveket, hogy van-e eltérés, sérülés.
- S ezután rátérhetünk egy olyan vizsgálatai tesztre mely teljes képet adhat a gyermek nyelv- és beszédfejlődéséről.
Ezeket a vizsgálatokat képzett szakemberek, sokszor együttes munkával, az eredményeket is közösen átbeszélve állítják fel a diagnózist.
Megkésett beszédfejlődés terápiája
A megkésett beszédfejlődésű gyermekek terápiájának felépítésében fontos lépcsőfok a gyermek beszédre „késztetése”, motiválása. Fontos azonban, hogy ez ne erőszakkal történjen, siettetni nem szabad. A beszéd kedvet kell fokozni, játékos gyakorlatokkal.
Egy megkésett beszédfejlődésű vagy specifikus nyelvi károsodásban szenvedő gyermek terápiájában a kiejtést nem szabad javítanunk, mert ezzel is kedvét szeghetjük.
A megkésett beszédfejlődés legkorszerűbb terápiája Schillin módszere.
Eljárása arra a tényre épül, hogy a még nem beszélő gyermek a beszédfejlődés különböző szintjén van. Tudjuk, hogy a beszéd nem hirtelen, egyszerre jelenik meg a fejlődés folyamán, hanem – amint a beszédfejlődés tanulmányozása során láttuk különböző fejlődési fázisokon keresztül halad.
- Izolált hangok, feltehetően még akusztikai (hallási) figyelem nélkül.
- Szótag-láncok magán- és mássalhangzókból, valószínűleg ugyancsak tudatos auditív diszkriminancia (megkülönböztetés) nélkül.
- Izolált hangok és összefüggő hangsorok, amikor figyel a saját hangadására, valamint hangok, hangsorok, gagyogási monológok ismétlésével önutánzás.
- Hangok és hangsorok auditív figyelemmel a saját hangproduktumokra, valamint mások hangjaira és azok utánzása, mások utánzása.
Rendkívül fontos az ön utánzás. Ez lesz alapja annak, hogy a gyermek másokat is utánozhasson. Így a gyermek által kiejtett hangokat a terapeutának azonnal, vele egy hanglejtésben, ritmusban meg kell ismételnie. Tulajdonképpen egy hangerősítő szerepet eljátszva. Ez után könnyebben jutunk el a terápia következő lépcsőfokára, hogy a gyermek szívesen megismétli önmagát, vagy az állatok, járművek hangját.
A terápiát játékos formában bábozva,
zenével, ritmus gyakorlatokkal, tánccal kötjük össze,
s közben megfigyelhetjük a környezet hangjait, utánozzuk őket.
- S csak ezt követően térhetünk rá a beszédszervek ügyesítésére.
Mindeközben a terapeuta tiszta és szép artikulációval, kellemes hanghordozással, megnyugtató hangszínnel mutatja a gyermeknek a példát.
- Fontos eszköz a torna, egyrészt a gyermekek is szeretik, másrészt fokozza a vérellátást, ami az agytevékenységre kedvezően hat.
- Beszédszervek ügyesítése is elengedhetetlen, persze játékos formában. Fújás, szívás gyakorlatok. (pl.: kis trombita, síp, szívószál) a mély belélegzés érdekében szaglási próbák (pl.: virág, kölnivíz).
- S nyelvügyesítő gyakorlatok, fokozott játékos formával történő bevezetés, amely később a pöszeség javításához is szükséges lesz.
A foglalkozásokat mindig meg kell szerkeszteni, igazodva a gyerekek készségeihez, igényeihez.
Megkésett beszédfejlődés prognózisa (várható kimenete)
Az idő fontos tényező, minél hamarabb kezdődik el a terápia, annál jobban fog sikerülni a korrekciós eljárás. Amely persze függ a beszédfejlődési elmaradás, rendellenesség okától. Elhanyagoltság, kisgyermekkori betegségek vagy a rossz beszéd példa volt a kórokozó tényező és centrálisan (központilag) nem maradt vissza semmilyen zavar.
Ha a gyermek intelligenciája és motoros készsége elfogadható, akkor gyors gyógyulás, feltűnően jó javulás figyelhető meg.
Ha a megkésett beszédfejlődés okait kutatva
kiderül, hogy organikus (szervi) okok állnak a háttérben,
akkor már akadályozott beszédfejlődésről beszélünk.
Ilyen lehet például
- a súlyos hallássérülés, ami miatt nem indul be a beszéd.
- Vagy egy értelmileg akadályozottság,
- vagy mozgássérülés,
- egyéb fogyatékosság, mely beszédkéséssel jár.
Ezekben az esetekben hosszabb, fáradságosabb munkával érhetünk el eredményt.
Akad azonban kifejezetten rossz prognózis (akadályozott beszédfejlődés esetén), amikor a korrekció idősebb korban kezdődik csak el, vagy valamilyen súlyos organikus elváltozás áll fenn, vagy a központi idegrendszer sérül, vagy amikor pszichés némasággal állunk szemben.
A szeretet érzésének a hiánya a fejlődés minden területén, s így a beszédfejlődésben is érezteti hatását.
A beszédfejlődés szempontjából is lényeges mozgatórugó az, hogy a gyermek szeretetet érezzen maga körül, hogy a gyermeket elfogadjuk olyannak amilyen és szeretettel, empátiával fejlesszük, neveljük őt.
Amennyiben szülőként úgy érezzük, hogy valami nincs rendben gyermekünk fejlődésével, konzultáljunk szakemberrek. Mindenki érdeke az, hogy a szükséges vizsgálatokat is elvégezzük, ha pl. szeretnénk feltárni, hogy van-e bármilyen organikus ok a háttérben, ha szeretnénk megkülönböztetni a megkésett állapotott az akadályoztatástól. Fontos ez, mert pl. egy hallássérült gyermek ellátható hallókészülékkel, ami így extrém módon megnöveli a beszédterápia sikerét. Míg, ha nem járunk utána, megelégszünk azzal, hogy “majd behozza”, akkor sajnos kevésbé lehet sikeres egy kezelés.